Szakaszos böjt diéta
Írta: Fábián Emese A szakaszos böjtre épülő diéta az fogyáshoz tippek években tett szert népszerűségre.
Léböjtkúra avagy böjt a hatékonysága
Lényege, hogy vannak benne böjtnapok, amikor a szokásos napi kalóriabevitel negyedére, vagy annál is kevesebbre csökken, az éhezős napok között pedig elvileg bármit lehet enni. A legelterjedtebb gyakorlatok napi 16 órás böjtöt szakaszos böjt diéta heti két napos koplalást foglalnak magukban.
Az ilyen rövid böjtök hatását számos kutatás, több oldalról is vizsgálta már. A vallási okokból böjtölők között végzett felmérések szerint a rendszeres koplalás növelheti az élettartamot, míg rákbetegek vizsgálata során arra jöttek rá, hogy a kalóriamegvonás megelőzheti a rákot és segíthet a gyógyulásban is.
Nemrégiben az MIT kutatói arra keresték a választ, hogyan hat a böjt a bélrendszerre, és érdekes felfedezésre jutottak. A kor előrehaladtával az emésztőszervek őssejtjei egyre nehezebben regenerálódnak.
Ezek a sejtek felelnek az új sejtek termelődéséért, így gyengülésük kihat az egész szervrendszerre, és ezáltal lassabban halad a felépülés a különböző betegségekből.
A jó hír azonban, hogy egy 24 órás böjt visszafordíthatja ezeket a folyamatokat, és drámaian növeli az őssejtek megújulóképességét — legalábbis egerek esetében.
A kalóriacsökkentés hatására ugyanis a sejtek glükóz helyett a zsírsavak lebontásába kezdenek, ez a váltás pedig stimulálóan hat az őssejtekre. A kutatásból kiderül, hogy bizonyos, böjtölést imitáló gyógyszerekkel is hasonló hatás érhető el, ez azoknak a pácienseknek lehet érdekes, akik valami miatt nem éhezhetnek.
A böjt áldásos hatásai elsősorban a kemoterápiát kapó rákbetegek és az idősebb korosztály gyógyulásához járulhatnak hozzá.
De vajon árnyoldalak is társulnak a csodamódszernek tűnő eljáráshoz? Sajnos úgy tűnik, hogy igen. A Sao Paolói Egyetemen éppen ezeket vizsgálták, és úgy találták, hogy a rendszeres böjt komolyan felboríthatja az ember anyagcsere-folyamatait.
A szintén rágcsálókkal végzett kísérletek szakaszos böjt diéta a szakaszos böjt károsíthatja a hasnyálmirigy működését, így beavatkozhat az inzulinszabályozásba és magában hordozhatja a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Arról nem szól a beszámoló, hogy pontosan milyen gyakran és mennyi ideig koplaltatták a kísérleti állatokat. Mindenesetre abban egyetértenek a tudósok, hogy mind a böjt hátrányait, mind az előnyeit illetően további kutatásokra van szükség, így talán az is kiderül, hogyan hat a koplalás a szervezet többi részére.
Szöveg: Csaba Orsolya Frissítve: Istock Az intermittent fasting legnépszerűbb változata a as módszer, azaz amikor 8 órás időtartamban lehet16 órában pedig nem lehet étkezni. Az intermittent fasting előnyei és hátrányai.
Fotó: RF.
