Pozsonyi diéta jelentése. 1825–27-es pozsonyi országgyűlés

Ferenc diétára hívja a magyar rendeket Szerző: Tarján M. Tamás Ferenc magyar király ur.

József ur. A kezdetekkor II. Lipót ur. Ferenc irányította a birodalmat, aki a jakobinusok — reális veszélyt nem hordozó — szervezkedése után gyökeresen ellentétes politikába kezdett.

A napóleoni háborúk közbejöttével mégis olyan korszak következett, mely során a rendek és az uralkodó elnyerte a rendek szimpátiáját, mivel a koalíciós háborúk konjunktúrájának köszönhetően a magyar birtokosok hatalmas vagyonokat szereztek. A metternichi diplomácia azonban után már békére törekedett Napóleon Franciaországával, így a gazdasági fellendülés megtorpant.

Az udvar folyamatosan devalválta a tömegével kibocsátott papírpénzeket, ami természetesen a rendek heves ellenállásával találkozott. Ferenc fölénye tudatában egyszerűen berekesztette a döntései ellen protestáló A rendi küldöttek a legközelebbi, Mivel ezen panaszok kerültek először napirendre, látszólag teljesültek Ferenc király várakozásai, aki úgy vélte, a diétát jelentős engedmények és nehézségek nélkül sikerül majd megtartania, pozsonyi diéta jelentése pedig elnyerheti a magyar rendek szimpátiáját.

Ez a gondolat rendkívül előzékennyé tette az uralkodót, ugyanis meghívó levelében ő maga javasolta a II. Lipót megbízásából felállított egykori reformbizottságok jelentéseinek vizsgálatát, melyek már több évtizede a fiókban porosodtak.

Mondani sem kell, az ország viszonyai ez idő alatt nem sokat változtak, ellenben valami mégis merőben átalakult, amivel Ferenc nem számolt: a korszellem volt az. Az óta — II. József erőszakos centralizációjának ellenhatásaként — éledező magyar nemzettudat e bő 30 esztendő alatt jelentősen megerősödött, és ahogy Kölcsey ös beszédéből is láthatjuk, a reformpárti küldöttek jelszavai már a haza és a haladás lettek.

A fejlesztést, modernizációt tehát hazafias pátosz vette körül — ez volt a reformkor fő mozgatórugója, aminek ideológiai hátterét a nemzeti érzés, szakmai hátterét pedig a E lassú fejlődés is elég volt ahhoz, hogy re nyilvánvalóvá váljon: a napi — gazdasági, társadalmi — realitás szinte teljesen elvált az ősi alkotmányban és törvényekben foglalt normáktól.

A rendi gyűlés ügymenete tehát nem ragadt meg a sérelmek pozsonyi diéta jelentése — bár kétségtelen módon jelentős pozsonyi diéta jelentése fordított azok orvoslására — és meglepő nyitottsággal fordult a II. Lipót korabeli bizottságok reformtervei felé. Bár a kulcskérdésekben, mint a jogkiterjesztés, az úrbéres földek, vagy az általános adózás kérdésében nem született — Ferenc konzervativizmusa nyomán nem is születhetett — megoldás, az es diéta motiváció a fogyáshoz tette, hogy a polgári átalakulás igénye már elevenen élt az ellenzék soraiban.

A szükséges reformokat ezen az országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál képviselte a legkitartóbban, aki keserves munkával azt is elérte, hogy a jobbágyok képviseletéről szóló javaslatát legalább beterjesszék a felsőház elé.

Forgó András, bev. Forgó András és Hende Fanni, ford.

Felsőbüki nevéhez aztán nevezetesebb és sikeresebb kezdeményezések is fűződtek: novemberében — a magyar nyelv és tudomány ügyének tárgyában — szenvedélyes hangú beszédet intézett az országgyűléshez, mely akkora hatással volt pozsonyi diéta jelentése Széchenyi Istvánra, hogy felszólalásában felajánlotta egyévi jövedelmét — körülbelül 60 forintot — egy nemzeti Akadémia felállítására.

Példáját később számos arisztokrata — például Batthyány Fülöp herceg és József nádor, Ferenc király öccse — követte, így aztán ban megvalósulhatott a Magyar Tudományos Akadémia több évtizedes terve.

A rendek hasonló felbuzdulás után költöztették át — Vácról — Pestre a hadiakadémiát, és megalapították a Ludoviceumot, azaz a későbbi Ludovikát. Ha nem ismernénk a reformkor későbbi történetét, az Ferenc a kulcskérdésekben elzárkózott a reformok elől, és inkább a rendeket érintő ügyekben bizonyult engedékenynek: eltörölte a — devalváció következtében — felhalmozódott hátralékokat, ígéretet tett a papírpénz kivonására, illetve garantálta a megyék és pozsonyi diéta jelentése országgyűlés jogait.

Mindazonáltal a II. Lipót korabeli tanulmányok vizsgálatára felállított 90 fős tanács léte mégis azt mutatta, hogy az ország, ha lassan is, de megindult a haladás útján, amit a Magyar Tudományos Akadémia felállítása, a Hitel című munka kiadása, és a kaszinó alapítása jelzett.

Az Ám — mint azt a művünket, a reformkori országgyűlések történeti almanachját az Országház Delegációs termében